IX.rész~ A legjobb barátokra mindig számithatsz Reggel sirva keltem fel. Kijöttem a szobámból és hallom hogy valaki kopog. Kinyittom az ajtót és Patrickot láttom az ajtóban. -Szia! Már egy csomószor hivtalak! Mi a bajod?- kérdezi Pat dühöseen. -Közöd van hozzá! Amugy is már nem vagyok a csajod!-mondom sirva. -Hogy mi van?-kérdezi még dühösebben. -Most már mindenről tudok! Te nem velem jársz!-mondom becsapva az ajtót es be is záróm. Gyorsan felöltöztem de már megint kopogtak. -Mi van?- nyittom ki az ajtót dühösen. -Hohoho....! Mi a baj Courtney?- kérdezi Pete meglepődőtten. -Oh bocsi! Azt hittem hogy már megint Pat van itt!-mondom átölelve. -Patrick? Itt volt? Mit akkart?- kérdezi Pete dühösen. -Elmondtam neki, hogy nem vagyok a csaja, de már rájöhetett volna.- mondom morcossan. -És hogy reagált?-kérdezi Pete össze húzva a szemöldőkét. -Dühösen!-mondom idegesen közben Pete leül a kanapéra. -Oké. Bocsi Courtney de most sietnem kell! Dèlután érted megyek!- mondja Pete sietve és nyom egy puszit az arcomra. És azzal ki is ment az ajtón. Gyorsan össze kaptam magam miután Pete elment és indultam a pizzázóba. 10 perc alatt a pizzázóba értem. Gyorsan eltelt ez a nap mint a többi is. 30 perce vártam Petet, hogy jöljön, de még nem jött akkor se. A pizzázó ajtaja kinyillik. De nem Pete jöttmeg. Hanem....... John jött be dühösen. -Már megint mit akkarsz?- kérdezem megijedve. -Téged akkarlak!-mondja megragadva a kezemet és erősrn szoritja meg . - Az már nem!- és próbálok szabadulni de nem sikeül. De hallok valami recsenés és zsibadást a jobb kezemben. John elengedi a kezemet. Megfogom a jobb kezemet és nem érzek semmit. A jobb kezemet John eltörte. Felüvöltök. De John megragadja a torkomat. Nem kapok levegőt. Fuladozok. John neki vág a falnak. Eszméletlenül fekszek a földön. Pete,Andy,és Joe épp akkor értek a pizzázóba. Pete és Joe neki esett Johnnak. Andy odasiettet hozzám. -Courtney! Jól vagy?- kérdezi Andy megijedve. -Nem.-mondom halkan utánna csak a mentő hangját hallom akit Pete hivott ki.